Bejelentés


Mezőcsávás Mezőcsávás weboldala Üdv itt!


Ingyenes Angol online nyelvtanfolyam kezdőknek és újrakezdőknek. Ráadásul most megkapod ajándékba A Hatékony Angol Tanulás Titkai tanulmányom.







Keresés a honlapon



Szavazás




Története

Mezőcsávás A falu Marosvásárhelytől 14 km-re északra a Marosi-Mezőség keleti gyepűvonalában települt. A község a Marosvásárhely Metropolisz Övezethez tartozik. Mezőcsávás (románul Ceuaşu de Câmpie, németül Grubendorf) község Romániában Maros megyében. Községközpont, Bazéd, Galambod, Mezőfele, Mezőkölpény, Mezőménes, Mezőszabad és Szabéd tartozik hozzá. 1505-ben és 1507-ben jelentkezik először az oklevelekben. (Barabás: SZOKL. VIII. 213, 226.) Az 1567. évi regestrumban Chyavas néven 9 kapuval jegyzik. (Orbán: Székelyföld. IV. 195.) 1614-ben Bethlen Gábor lustrája is hozza. (Orbán: i.h.)1602-ben már mai formájában, Csávás (C. Suciu: Dicţionar istoric.) fordul elő. A ma is álló templom helyén a római katolikusok középkori temploma állt, melyet a hitújítás óta a reformátusok használnak. Régi harangláb-gerendáján lévő felirat szerint, 100 éves öreg vallomása alapján, a harangláb építését 1570-re teszik. (Ref. Névkönyv.1896. 43.) 1661-ben Ali basa hadjárata feldúlja és felégeti a középkori templomot. Megmaradt falait kiigazítják és a XVIII. század elejéig használják. A század végére (1798-ban) új templomot emelnek, amelybe beépítik a régi köveit is. (Orbán: i.h.; Ref. Névkönyv. 1896. 43.; Benkő K.: Marosszék. 339.) A régi haranglábat, szintén a régi anyagából, még a XVII. században átépítik. „Közép-Erdélynek arányaiban legmonumentálisabb és legszebb fatornya. A népépítészetnek egyik gyöngye.” (Debreczeni: Erd. ref. templomok és tornyok. 13.; Balogh J.: Magyar fatornyok. 170.)
A Mezôségre vezetô megyei út szintjérôl kiemelkedô magaslaton — jó rálátással — áll a harangláb, mögötte a templom. Ez a harangláb nem a már ismertetettek formáját mutatja, hanem zömök méretével és az ácsmesterség találékonyságának köszönhetôen mutatós faépítmény, mely a kerítés vonalában áll. A zsindelyfedésû sátortetôbôl emelkedik ki a az alacsony toronytest, melynek egy részét az ôrtorony (kilátó) zsindellyel borított mellvédje alkotja, melynek szintjén van a harangház. Az ôrtorony fölé emelkedik a hirtelen elcsúcsosodó nyolcszögû sisak, mely körkeresztmetszetûre (kúp formára) alakul, s csúcsúra a gömböt és a reformátusok sokágú csillagát helyezték. A torony négy sarokoszlopának megfelelôen a tetôzetre — átlósan — négy "fiatornyot" állítottak, melyeknek sisakjai ugyancsak sokszögbôl kúp formát vesznek fel. Az ötletes ácsok a négy sarokoszlopot összefogó koszorúgerendák felezési helyeire mintásan faragott konzol — (könyök, hónalj) fát helyezve alakították ki a nyolcszögû ereszvonalat. A faváz egyes elemeinek lapolással és csapozással való összeépítése és az egyes elemek díszítése az ácsmesterség remekmûve. A dombra való feljárat felôli fedélsík kiállóan mélyen lenyúlik, fedelet biztosítva a kerítés tövében elhelyezett "fedeles padoknak", a padokon ülô embereknek. A kerengô (kilátó) és annak mellvédje magasságában — a toronysisak eresze alá — helyezték el a toronyóra számlapját, szerkezetét belterületen; a kovácsoltva sóra szerkezete kismester készítménye 1800-ból A torony mellé — összeépítve — került a faragott kapu, kúp formájú tetôvel, zsindelyfedéssel kialakítva. A kapu jobb oldalán, a deszkakerítés tövében ugyancsak fedeles padokat helyeztek el, melyeken ülve a férfiak várják az ünneplôbe öltözött és csoportosan érkezô asszonynépséget. A haranglábat, a hozzá kapcsolt kaput és a fedett "szakállszárítót" régiségéért és építészeti kialakításáért védett mûemlékként tartják nyilván. Reformáció előtti lakói katolikusok és a XVI. században lesznek reformátusok; a XVII. század közepéig csak reformátusok laknak az ősi templom körül, amint az Bethlen Gábor 1614. évi lustrájából is kitűnik. (Orbán: i.h.) Az 1661. évi pusztítások nyomán a hívek egy része is áldozatul esik, mire a birtokosok új telepeseket hoznak a faluba. A helynevek azonban a régi, XVI–XVII. századi lakosokról vallanak: Kölesér, Ménesaj, Mogyorós erdő, Porgolát, Ropó, Széles tövis, Vete kútja (SZOKL. VI. 405.), Hegyestető, Bakom, Nagyhegy, Nagyoldal, Káposztás csúp, Varjúszék, Beketáj, Tormás patak, Kerek halom, Nagykút. (Benkő K.: i.m. 337–338.) Mezőcsávási kopjafák Ahogy az idő telik úgy a hagyomány is változik rosszabb esetben kihal ahogy Mezôcsáváson! Íme egy pár Mezôcsávási kopjafa a temetőből amelyek legalább 200-évesek lehetnek ha nem több az idő múlásával teljesen eltűntek a nevek, dátumok csak a kopjafa maradt meg névtelenül.Attol hogy meg állnak nem lehet tudni, hogy meddig lesznek láthatóak és egy nap mar teljesen el lesznek feledve mert az idő felemészti. A kopjafás temetés már rég nem szokás Csáváson ezek az utolsók amik még állnak. (Mezôcsávás református temetőben úgy 10-15körül van kopjafa ami még látható) Harangláb A harangtartó szerkezetek nagyobb, a falu, város épületei fölé emelkedő változatát a harangtornyok képezik, amelyek legmonumentálisabb emlékei Erdély és az egykori Partium területén maradtak fenn máig jelentős számban: ott, ahol megfelelő tölgyfa, cserfa rendelkezésre állt, és építésüknek a legnagyobb hagyománya volt. Már a 14. századtól ismertek Harangláb nevű falvak. Fennmaradt legkorábbi emlékünk, a mezőcsávási harangtorony 1570-ből származik. Erdély területén számos változatuk, táji típusuk különíthető el. Legrégiesebbek a Mezőség és Székelyföld, azon belül is Marosszék fatornyai: tagolatlan, zömök formájukkal, a harangháztól mélyen lenyúló, sátorosan szétterülő ereszükkel (köpenyükkel) legkevésbé mutatják a történeti stílusok, a kőépítészet hatását. Nincsen kiugró erkélyük, a harang körüli tornácot legfeljebb gerendakötések alkotják, s ritkán fordul elő fiatornyos harangsisak (Balogh Ilona 1935: 55–60, 83) Harangláb restaurálása 2009-ben Évek óta nem működött a haragláb órája, megjavítottak 2009-ben és azóta minden órát jelez egy kis harang. Mezőcsávási harangláb Benkő István festménye Mözsi Szabó István olajfestménye Névváltozatok 1839-től Ceuaşu de Câmpie (Ceuaşu de Câmpie, MS, com.) Mezőcsávás. # Név: 1839 Tsávás; 1850, 1857, (O.T.) Csávás; 1863 Csávás, Maros, v. Mező; 1873, 1880 Csávás (Mező-); 1890 Mező-Csávás; 1920 Cevaş; 1930 Ceuaşul-de-Câmpie. # Névvált. 1839 Csávás, Mező-Tsávás, Csovás; 1863 Csovás. # Nemz. 1839 székely, oláh. # Közigazg. 1839 Maros-Szék, Sámsondi j.; 1850 Udvarhelyi katonai ker. Marosvásárhelyi krz. Mezőkövesdi alkrz.; 1857 Marosvásárhelyi ker. Mezőmadarasi j.; (O.T.) Udvarhely (Székelyföld) tvh. Maros-Vásárhelyi ker.; 1863 Marosszék, Alsó ker. Sámsondi j.; 1873 Maros szék, Mező-Sámsondi j.; 1880 Maros-Torda vm. Marosmenti j.; 1890-1910, 1941 Maros-Torda vm. Marosi felső j.; 1920 jud. Murăş-Turda, p. Murăş de sus; 1930 jud. Mureş, p. Mureş; 1956 R. Autonomă Maghiară, r. Tîrgu-Mureş; 1966 R. Mureş-Autonomă Maghiară, ua. com. Ceuaşu de Cîmpie; Tormás Elpusztult falu. Mezőcsávástól nyugatra, a Mezőrücs felé eső völgyben állott. Török idők pusztítása tüntette el. Nevét Tormás kútja őrzi. A felette lévő dombon állott az elpusztult falu temploma. Helyén nagy mennyiségű faragott követ, régi pénzeket és cserépdarabokat találtak. (Orbán: Székelyföld. IV. 195.) Ebből való az a párkányzatos faragott kő, amely a Nagyhegy táján 1838-ban került elő. Ezen szép kék festéknyomok, töredékein pedig betűk nyomai láthatók, amelyek már olvashatatlanok. A faluban ülőpadnak használták. (Benkő K.: Marosszék. 338.) free counters blog counter
blog counter world map hits counter
map counter






Hírek
IWIW en is fennt van

IWIW en is fennt van Mezőcsávás meg a Mezőcsávási Harangláb Néptánccsoport!

tovább >>


Mezőcsávás - farsang 2010

Meg lehet nézni elejétől végig

tovább >>


Néptánccsoport

Mezőcsávási néptáncsoport

tovább >>







Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!